2010 - VÉLEMÉNYEK ÉS KÉPEK !

2010 - februári utazás :

" Házaspár barátainkkal évek óta közösen álmodoztunk a Machu Picchu meghódításáról. 2009 év vége felé elhatároztuk, hogy most vagy soha! Az utat 2010 február vége-március elejére  terveztük, s az utazási irodák nem a garantálták csoport indulását, amit meghirdettek. Ekkor került igazán képbe a www. perunet.hu honlap, és annak egyéni útjainak hirdetésével : ZEA JAVIER.

November hónapban Javierrel közösen készítettük el az út programját, bár az időpont kiválasztását még ő is furcsállotta, állítólag nem a február-március  a legmegfelelőbb időszak Peruhoz.

Sajnos januárban jött a kellemetlen hír: az Andokban lezúduló nagy esőzések áradásokat, földcsuszamlásokat okoztak Peruban, turisták rekedtek  Machu Picchun, majd hogy ideiglenesen szüneteltetik a MP látogatását! Nem volt mit tenni, mint reménykedni, hogy mikorra a túra végén Cusco környékére jutunk, már rendben lesznek a dolgok!

És mégis teljesen elégedettek vagyunk!

Menet közben megértettük miért nem juthatunk el két hónap eltelte után sem a „csúcs”-ra! Azt mondják 90 éve nem esett ennyi eső az Andokban! Rengeteg kárt okozott az ár: faluk sorában láttuk a felállított ideiglenes sátrakat az ott élőknek, kiknek háza rommá dőlt; vasúti sínek töltése vízzel áztatott; rengeteg helyen megindult az átázott föld. Bár a Machu Picchu volt a nagy álom, nincs bennünk csalódás!

Gyönyörű helyeken jártunk! Nem volt olyan hely, melyre visszamenően azt mondtuk volna, hogy felesleges volt megnézni.

Nagy élmény volt a Ballestas-sziget élővilága, a sivár óceánparti Paracas Nemzeti Park , a Colca- völgy és -kanyon zöld hegyvidéke, valamint a hófedte csúcsok közelsége, az inkák építkezésének rom-maradványai (Ollantantambo,Tambomachay, Saqsawaman, Tipón, stb).

Szép és kellemes volt Lima a koloniáris főterével, modern városrészével (Miraflores), szökőkútparkjával, Arequipa dús növényzetű főterével, Cusco belvárosa a múlt hangulatával. Örök élményt jelentett Amaru, az indián falu. Csodálatosan szép időjárást fogtunk ki! Az óceánparti sávban (Lima, Paracas, Ballestas- szigetek, Nazca) nyári, de elviselhető meleg, az Andokban változékony, de alapvetően „nyári” hőmérséklet, és csak percekig tartó szemerkélő eső fogadott minket mindenhol. Utunk során láttuk, hogy az andoki emberek minden kis művelhető földet becsben tartanak, és keményen dolgoznak. És ami teljesen meglepő volt: a romok eltakarításával foglalatoskodó emberek is mosolyogva integettek, ez mindent elmond róluk!  Ez a nép rengeteg szeretettel fordul az idegenek felé, jól éreztük magunkat köztük!

Láttuk, hogy az andesi nép milyen összhangban él együtt vad környezetével! Tiszteli, és védi is azt! Mi magyarként csodáltuk azt a tisztaságot, amit maguk körül fenntartanak!

Nagyon sokat láttunk, de persze koránt sem mindent! Ehhez a nagyszerű országhoz egy hónap is kevés lett volna! Az élményekért köszönet a szervezőként, tolmácsként és végül jó barátként bennünket végig kísérő Javiernek! És nagy köszönet a háttér-stábnak, a cuscoi utazási iroda
munkatársainak!"

2010-03-27 Jutka, Feri, Laci és Erika

Képek:

..........................................................................................................................

2010 - Májusi utazás

"Évek óta tervezgettünk egy utazást Peruba, de mindenképpen olyan utat szerettünk volna szervezni, ahol nincs rohanás és elegendő időnk lesz megcsodálni a látnivalókat. Az Utazás kiállításon botlottunk bele Javier-be és mindjárt tudtam, hogy megtaláltam a számunkra kedvező
lehetőséget. Teljesen rugalmasan állt hozzá az útiterv összeállításához, megértette igényeinket és ő maga is számos ötletet adott nekünk. Egy két hetes útitervet állítottunk össze, tele természeti és kulturális látnivalókkal, valamint kérésünkre kisebb-nagyobb gyalogtúrákkal.

2010. május 18-án eljött a várva-várt nap és Amszterdamon keresztül végre megérkeztünk Limába. A dél-amerikai nagyvárosoktól nem sokat vár az ember, éppen ezért kellemes meglepetés volt számunkra Lima, mivel rendkívül tiszta és biztonságos volt, az emberek kedvesek, szolgálatkészek. Javier-ék szinte minden nap szolgáltak valami meglepetéssel, Limában a szökőkút park meglátogatása volt a meglepetés és elvarázsolt bennünket sokszínűségével, monumentalitásával, érdekességeivel.

Az igazán izgalmas részek persze csak ezután következtek, minden napra jutott valami csoda. Az emberek többsége csak Machu Picchu-ról hallott, pedig ezen kívül még számos monumentális inka település található Peruban, méretük, lenyűgöző teraszaik igazán lenyűgöztek bennünket. És ezek a romok attól váltak élővé számunkra, hogy megismerkedhettünk a perui indiánokkal is. Már a Titicaca-tónál is remek napot töltöttünk mind Uros-on, mind Taquile-n, megcsodáltuk az indiánok színes viseletét, nagy élvezettel fotóztuk őket, és mint fotós, mondhatom, hogy igencsak fotogén, érdekes arcokat láthattunk. Ezt az élményt tetézte amikor Tiponban felértünk az inka romok tetejére és egy helyi sámán várt ránk, ahol egy szertartást is megnézhettünk, sőt aktív részeseivé váltunk.

És amikor az ember azt gondolja, hogy mindezt már nem lehet felülmúlni, akkor meglátogattuk Pisac romjait, ahová Gregorio, a kecsua törzsfőnök is elkísért bennünket, majd a nap második felében vezetésével eljutottunk Amaruba, a falujába, ahol a családja vendégül látott bennünket. Az indián lányokkal focimeccset is vívtak a magyar fiúk és az indián lányok taktikás játékának köszönhetően bizony ki is kaptak. Kedvességük, játékosságuk igazán lenyűgözött bennünket.

Meg kell, hogy említsem Mamita Lucretiát is, akihez gyakorlatilag úgy estünk be ismeretlenül, miután a buszból megcsodáltuk az érdekes építészetüket és persze a lámákat és kérésünkre Javier azonnal megállította a buszunkat és megbeszélte a mamitával, hogy megnézhessük, hogyan él. Örök élmény számunkra a kedves vendégszeretete, jó humora.

Persze Peruban mégiscsak a Machu Picchu a legkülönlegesebb látnivaló. Hiába láttuk már ezerszer képeken, mégis lenyűgöző volt látni, a varázsa talán különleges fekvésének köszönhető. Két napot is eltöltöttünk itt és gyalogtúrákat is tettünk. A bátrabbak hajnali 4-kor keltek, hogy felmehessenek a Wayna Picchu-ra és felülről is megcsodálhassák a Machu Picchu-t. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mivel életreszóló élmény, ahogy a hajnali köd kezd felszállni az inka város fölött, a nap pedig izzani kezd a havas hegycsúcsok felett.

Azt, hogy ennyi izgalmas élményben volt részünk, mindenképpen Javier-nek köszönhetjük és a kintiek közül a cuscói szálloda vezetőjének, Elizabetnek, aki rendkívül jó szervező és rugalmas. Az utazás minden várakozásunknak megfelelt, sőt még annál is izgalmasabb, lménydúsabb volt, mindenkinek ajánlani tudom, hogy Javier-rel utazzon. Ha valakinek bármi információra lenne szüksége, Javier-en keresztül el tud érni, szívesen segítek."

2010-27-07 Zelkó Csilla.

Zelkó Csilla képei:

..........................................................................................................................

2010 - Májusi utazás

" Perut egyszer mindenképpen látni kell, a hihetetlen szépségű hegyeket, városokat, természeti kincseket és az Inka Birodalom nagyságát bemutató lélegzetelállítóan szép emlékeit. Egy életre szóló élményt kaptunk vezetőnktől, Javier Zea-tól és kollégáitól, akik fáradtságot nem kímélve állították össze és vezényelték le programunkat.

Egy országot mindig a helyi emberek által szervezett utak mutatják be a legjobban, ezt az örök érvényű igazságot Peruban is tapasztalhattuk.

Javier-ék bemutatták az indiánok hétköznapi életét és szokásait is, egy kicsi, turisták által nem látogatott faluban.

A focimeccs a helyi női indián csapattal majd 4000 méter magasan hihetetlen élmény volt, még ha rendesen kapkodtunk is a levegő után. De megemlíthetnénk magam és útitársaim kecsua névadó ünnepségét is, melynek ötlete az egyik kellemes estén bukkant fel, és láss csodát,
másnap meg is valósult!

Köszönet az America Andina Utazási Iroda (www.perunet.hu) munkatársainak: Javier, Bruno, Elizabeth és Julio: ezer köszönet Nektek mindenért!

Hatun Condor és Kaspi Kunqa, azaz Laci és Zsolt

..........................................................................................................................

" A "véletlen", amit nevezhetünk a sors kezének is, úgy hozta, hogy találkoztam a Budapesten élő Javier Zeaval, aki egyedi, kiscsoportos túrákat szervez hazájába.

Már régóta szerettem volna Peruba elmenni. Azt mondtam magamnak, nosza itt a lehetőség.

És nem bántam meg.

Javier fantasztikus programot állított össze, messzemenően gondoskodott rólunk, nagyon gördülékeny volt a szervezés és perui barátai, akik rendkívül barátságos, segítőkész és közvetlen emberek nagyban hozzájárultak a jó hangulathoz és az élményekhez, melyet az út során szereztünk.

Az Inka Birodalom, egy ősi civilizáció megismerése 2 hét alatt lehetetlen, de azért utunk során nagyon sok ismeretre, látnivalóra tettünk szert.

A Nap fiai a tudás, a hit elképesztően gazdag kincsestárát hagyták ránk örökül.

A kedvezőtlen földrajzi és éghajlati viszonyok között egy sajátos szellemi és tárgyi világot hoztak létre. Meghökkentő romvárosok és megfejthetetlen templomok maradtak utánuk. A legismertebb Machu Picchu lenyűgöző fellegvárosa, mely magába rejti az inka kultúra szellemi
hagyatékát. Itt található a Naptemplom, az Intihuatana, az egyetlen hatalmas kőtömbből kifaragott napóra, amely körül az inkák napfordulókor és napéjegyenlőség idején kultikus szertartásokat tartottak. A város továbbá egyszerre adott helyet a földművesek lakónegyedeinek és a városi élelmet adó földteraszoknak. A hegyoldalba épített teraszokon folyt a földművelés, öntöző berendezéseket építettek, trágyázták a földet. Rendezett városképével, tágas tereivel csodálatot kelt. Ez az "elhagyott város"az inkák őserdőbe burkolózó utolsó menedéke volt,melyre 1911-ben
bukkant rá Hiram Bingham.

Ismereteket szerezhettünk hitvilágukról, amelyben nem elvont mennyei lényekként kezelték isteneiket, hanem valamennyit saját névvel és emberi tulajdonsággal ruházták fel. Legfontosabb istenük Inti, a napisten volt.

Ellátogattunk olyan szent helyekre, amelyekre a világmindenség fejedelme Viracocha, a világ teremtésekor alászállt, és otthagyta nyomát. Ezeket a helyeket az inkák természetfölötti erővel ruházták fel.

Mítoszaikat, mindennapi életüket kézműves tárgyaikon örökítették meg. Mesterfokon értettek a nemesfém feldolgozáshoz. Kreativitásuk, fantáziájuk ma is ámulatba ejti a szemlélőt.

Egy indián törzsnél tett látogatásunkkal betekinthettünk hétköznapi életükbe.

Az inkák leszármazottai büszkén viselik őseik lenyűgözően színes ruháit.

Én is csak azt tudom mondani: ha Peru, akkor Javier."

Budapest, julius 2010.

Márta

..........................................................................................................................

"Ha valaki olyan utazásra vágyik, amiben öt csillagos szállodába londíner viszi fel a szobába bőröndjeit, a továbbiakban pedig a szálloda strandján sütteti magát reggel héttől, késő délutánig, miközben koktélokkal sürögnek egész nap körülötte, akkor ezt az utat nem ajánlom neki.

Viszont, ha Peru elképesztően gyönyörű természeti kincseit, az Inka Birodalom ránk hagyott csodáit kívánja megtekinteni, egy olyan úton, amit egyedi igények szerint, az ott élő indián csoportok életébe is betekintve állítanak össze, mindenképpen ezt az utat ajánlom.

Köszönettel tartozunk Javier Zea vezetőnknek, az America Andina Utazási Iroda (www.perunet.hu) kiváló dolgozóinak és mindazon perui embereknek, akik révén egy életre szóló élménnyel érkezhettünk vissza Magyarországra.

Budapest, 2010. július 7.

Edit és Gyula

Edit és Gyula képei: 

..........................................................................................................................

2010 júniusi utazás:

"   Limai városnézéssel kezdtük, és tapasztaltuk rövid idő alatt, hogy ez az ország lépést tart az idővel. Csodás új modern épületek, az üzletek kínálata, a florklór zene mellett, a világ más területein hallgatott zenék itteni hallgatottsága, és sok egyéb dolog hozzájárult új ismereteinkhez.

Lima után Paracas félszigetét látogattuk, ahol "rohamcsónakos" fényképező túrán vettünk részt, ahol alkalmunk volt a Ballestas szirtek madárvilágá megbámulni, majd a félsziget sivatagos részén ismerkedtünk a számunkra szokatlan világgal. Elkerültünk Ica közelében egy bor és szeszkombinátba is, ahol meg is kóstolhattuk a készített friss párlatokat. Paracas befejező momentuma, egy gyönyörű oázis láto-gatása volt.

Nagyon jól működő távolsági buszjáratukkal indultunk kora reggel Nasca-ba, ahol saját úszómedencés hotelban kaptunk elhelyezést. A nascai reptérről, kis 12 személyes Cesna típusú repülővel vittek fel minket, hogy lássuk és fényképezni tud-juk az un. Nasca rajzokat. Szóval az élmények jöttek feltartóztathatatlanul. A reptér környékén, mint Paracasban, itt is nagy mennyiségben volt kínálata a különböző kéz-műves termékeknek. Egy kellemes és bőséges ebéd után készültünk a kb. 8 órás buszozásra, melynek a 2325m-en fekvő Arequipa- a fehér város- volt a célja. Arequipában a  hotel, nagyon szép környezettel, medencével fogadott minket. Ebéd a Quinta Palominoban volt, majd megnéztük az 1580-ban épült és 400 évig a külvilágtól elzárt Santa Catalina kolostort. A városból mindenütt látszik az 5821 m- es Misti havas csúcsa, innen ered az Amazonas. Korán indultunk a buszterminálra, ahonnan a Titicaca tó parti Punóba utaztunk. Útközben nem volt más dolgunk, mint a gyönyörű táj bámulása. Punóban a Casona Plaza hotelban szálltunk meg, majd a lehető legrövidebb idő alatt szedelődzködtünk és szemrevételeztük a kikötőt, majd a  mellette elhelyezkedő "Alpaca" piacot, mely igen elnyerte a hölgyek tetszését.

Reggel kisbusszal a kikötő, és behajózva elindultunk az Uros-Balsero úszó sziget látogatására, melyet az ott lakók hoztak létre, -hogy hogyan, azt kicsiben be is mu-tatták nekünk, cserépedényben. Láttuk a nádból készült, erős, nagy teherbírású ha-jóikat, amilyennel, annak idején Hayerdal is átkelt az óceánon. A szigeten nagyon szép kézműves árúcikkeket  kínáltak a látogatóknak. Innen tovább hajózva Taquilét látogattuk (ill. másztuk) meg. Gyönyörű kilátás, fínom ebéd- szóval teljes volt a meg-elégedés, és desszertnek a flórklór kézműiparosainak tárlata szolgált.

Punóból reggel "saját" kisbusszal indulás Cusco felé. Először Chupánál álltunk meg, ősi inka sírokat néztünk meg, majd egy kis településen az indián családok bel-ső életformájából kaptunk izelítőt, az építkezési szokásaiktól a gabonaféleségek őrlé-séig, sok mindent bemutattak nekünk, ezek a barátságos, kedves emberek, megis-merhettük háziállataik fajtáit, tartásukat (láma, alpaca, tengeri malac, törpe disznó, barika, stb.). A helység Guanacao nevet viselte. Következő megálló Sicuani volt, ott meg is ebédeltünk. Később elértünk Puno és Cusco közigazgatási határához, ahol ki volt táblázva a magasság is:4335m. Nem messze innen, le tudtuk fényképezni az Amazonas eredetét. Sillustaniban láttuk a la Raya csúcsát (4338), majd Rachiban az inka Nap Templomát látogattuk meg. A Wari kultúra emlékeit, Piquillactában néz-hettük meg. Már sötét volt, mikor Cuscoba érkeztünk. A szállodából kiindulva, megnéztük Tambomachay –ban a romokat és az egy-   kori vizkultúrát, kutakat, majd Puca-Pucarat vörös erődjét ésSachayhuaman erődjét, megnéztük még Quorikaucha templomát. Már sötét volt, mire hazaértünk. Reggel indulás Tiponba. Útközben megnéztük a Picillactai víztárolókat. Beszállt kis-buszunkba  egy helyi szokásoknak megfelelő, színes öltözetű indián benszülött és feltehetően segédje, s velünk együtt feljött a csúcsra, ahol kiderült, ő egy szent em-ber és megtisztulási szertartást végzett velünk. Nagyon-nagyon érdekes volt, minden mozdulatát néma csendben –és hívőn- figyeltük.

Következő nap, Amaruba mentünk, indián családokat látogatunk meg, sőt rövid Ideig velük maradunk, részt veszünk életükben. Odafelé, vettünk élelmiszer, gyümölcs ajándékokat Pisacban,( tudván, hogy ezt nekik kell időnkén felcipelni maguknak) me-lyekkel láthatóan örömet szerztünk. De. indultunk Morayba, megtekinteni a különleges köralakú terraszos biokultú-rát, meglátogattuk Chincherót 3800m-en, 400 éves templomával, meglátogattuk Ma-rasban  a só ülepítő telepet, majd onnan leereszkedtünk az Urubamba folyóig. Itt márvárt minket a kisbusz, mely visszavitt minket Cuscoba.

Átmenetileg otthagytuk Cuscot, ismét jártunk Puca –Pucarat-ban, majd  a Cuaro völgyben egy kis állatkertet látogattunk, ebéd Yucay-ban, igen hangulatos helyen. A közelben volt a San Juan hegy. Ollantaytambonál a régi erődöt és annak romjait néz- tük meg, később, itt rendes buszra szálltunk,( miután elbucsúztunk kisbuszunktól) mely kalandos úton elvitt minket a MachuPicchuba tartó vonathoz, mely elvitt minket Aguas Calientes-ig, de ekkor már késő este volt.

Calientesből kora hajnalban elindult velünk a MachuPicchu busz, mely a neve-zett hegy lábáig vitt minket. Még napfelkelte előtt felértünk, ahol elénktárult a csoda. Óriási élmény volt a már képen sokat látott természeti alakulat élőbeni látványa. Kat- togtak a fotó masinák, mindenki megszállottan végezte dolgát, hogy ne maradjon ki semmi a hazavihető élményekből. Később a fentről látott romok közt mászkáltunk- -ekkor már ragyogó napsütésben, majd egy páran nekivágtunk a hosszan felfelé ve-zető útnak, a Nap Kapujához. A látvány itt is egyedülálló volt, s a magasság 2720m-t jelölt. Mire alaposan kifáradva leértünk, a 13:10-es busszal vissza Calientesbe, ahol ebéd után a helyi termálfürdőbe mentünk, a nap befejezése képp’.

Ma kemény nap várt ránk (ezt már előre tudtuk), ui. a vasutas sztrájk miatt, Chillcaig –28 km- a sineken kellett vissza túrázni.( Az itteni Gaskó úrnak elfelejtettük megköszönni.)

Mindenesetre visszaértünk Cuscoba, ahol az érvényes repjegyünkkel  Limáig

utaztunk, újra városnézés, majd másnap flight Madrid-Budapest.

Szabolcs Géza

Budapest, 2010-07-19